8. fejezet - Ezt nem hiszem el !

Mikor hazaértünk a srácok kis híján szétszedték a lakást. Pár perccel később csatlakozott hozzánk Niall, így még rosszabb volt a helyzet. Valahogy le kellett állítanom őket, ha nem akarom holnap darabokban látni a házat. Igen ám, de ekkor eltalálták, hogy üvegezzünk.
- Srácok, szerintem ez nem jó ötlet. - vonakodtam
- Jajj Oliv ! Ne aggodalmaskodj folyton ! - mondta Niall
Igaza van. Nem szoktam én ilyen lenni.
- Na jó ... Akkor üvegezzünk ... - mondtam fintorogva
- Király ! - ordított fel - Ha nem teljesíted a feladatod, akkor vetkőzöl. Én kezdem. - jelentette ki, majd megfogta az üveget és pörgetett - Áh ! Liam ! Felelsz, vagy mersz ?
- Felelek. - mondta magabiztosan
- Miért utasítottad vissza Mirandát ?
- Mert mást szeretek. Most én jövök ! - kiáltott - Olivia ! Felelsz, vagy mersz ?
- Felelek.
- Kivel jönnél össze a bandából ? - ahogy ezt kimondta, mindenki rám meredt
- Először is : nem pont tőled vártam ezt a kérdést. Másodszor : gonosz vagy. Harmadszor : Nem válaszolok.
- Akkor vegyél le valamit kicsi lány ! - mondta Harry egy kaján vigyor kíséretében
Levettem a pulóveremet, - még szerencse, hogy fáztam - majd pörgettem.
- Harry ! Felelsz, vagy mersz ? - kérdeztem
- Én is felelek. - válaszolt
- Akkor ... Mondd el, hogy ki tetszik neked !
- Majd később elmondom négyszemközt.

* Zayn szemszöge *
Négyszemközt ? Ha kettesben lesznek ? Nem, azt nem hagyhatom ! Harry nagy nőcsábász. Oliviának csak csalódást okozna. Mostantól nem mozdulok el Oliv mellől !

* Olivia szemszöge *
Hogy értette, hogy ' négyszemközt ' ? Kettesben ? Én ? Vele ? Na ne !
Kulcszörgést hallottam az ajtó felől. Nagyon megijedtem. Mi van, ha apa az ? Én meg itt vagyok 4 sráccal ...
De nem. Nem apa volt.
Miranda és egy srác rontott be az ajtón vadul csókolózva, velünk mit sem törődve. Közelebb mentem, de nagyon erős volt a piaszag, így inkább hátráltam. Értetlenül néztem a srácokra, de ők csodálkozva bámulták tovább Mirandát és azt a csávót.
- Miranda, beszélhetnénk ? - kérdeztem, de rám se hederített
Mikor 2 másodpercre elváltak egymástól láthattam a srác arcát és felismertem. Bár ne tettem volna ! Ezt nem hiszem el ! 
- David ? - csodálkoztam
David ... Nos, ő volt Magyarországon az egyik legjobb barátom. Sőt, talán több is.
- Igen, ő az. Hát nem szuper ? Olyan rég láttam. Egy bárban találkoztunk. Megvigasztalt, aztán valahogy egymásba gabalyodtunk. Meg kell mondanom, nagyon jól csókol. Bár te ezt tudhatod. - mosolygott gonoszul Mira, majd megcsókolta. - Hm ... Szegénykém ! Most biztos nagyon rosszul esik, hogy nekem összejött vele a dolog, neked meg nem. Mondjuk kinek kéne egy ilyen kis kurva, mint te ? Senkinek ! Komolyan azt hiszed, hogy bejössz valamelyik 1D-s fiúnak ? - könnybe lábadtak a szemeim és ökölbe szorítottam kezeimet. - Dehogyis picikém !  Tudod a fiúk az érett nőkre buknak, mint én. Nem az olyan gyerekes lányocskákra, mint te, akiket még egy pedofil is megerőszakolt.
Körülöttünk megfagyott a levegő. Most olyan dolgokat tudtam volna a fejéhez vágni, hogy ... De nem akartam lesüllyedni az ő szintjére, és megalázni mindenki előtt. Pedig megérdemelte volna ...
- Takarodj a házamból ! Nem érdekel, hogy melyik híd alá mész majd, csak tűnj el a szemem elől ! Többet nem akarlak látni ! - kiabáltam sírva, majd felszaladtam a szobámba. Miranda nem bírta ki megjegyzés nélkül. Pár mondatát még sikerült elcsípnem.
- Apuci pici lánya elment sírni ! David drágám, hogy kavarhattál ezzel a szánalmas kis csajjal ?
Elegem lett. Magamra zártam az ajtót és bevonultam a fürdőszobámba, majd elővettem egy pengét. Gyors döntés volt és talán nem a legjobb, de megtettem. Végighúztam az alkaromon. Utána már csak azt éreztem, hogy a  vér ömlik a kezemből. Talán több is, mint kellene.
Kopogtak
- Menj el ! - ordítottam még mindig könnyeim között.
- Olivia ! Kérlek nyisd ki ! Én vagyok az !
Hangát felismertem. Odasétáltam a szekrényemhez, rászorítottam a kezemre egy ruhát, majd felvettem egy bő pulcsit és ajtót nyitottam.
- Végre kinyitottad ! Már féltem, hogy valami bajod esett. - fogta meg a kezem. Mondanom sem kell, pont a vágásnál. Felszisszentem, majd a számhoz tettem a kezem, de már késő volt. Zayn feltűrte a pulcsim ujját és csodálkozva nézett rám. Azt a pólót is levette a kezemről, amit rácsavartam. Nem szólt semmit, csak egy puszit nyomott rá, majd haladt felfelé. A vállamat, a nyakamat, majd az államat is telehintette apró csókokkal. Mikor a számhoz ért, megállt egy pillanatra.
- Miért kellett ezt csinálnod ? - kérdezte, majd ajkaink egybeforrtak. Én viszonoztam a csókját.
- Olivia ! Jól vagy ? Öhm ... - jött be az ajtón Harry. Hoppá ! Elfelejtettem bezárni az ajtót ! - Ez meg mit keres itt ?